A Kárpátok gyűrűje jellegzetes szimbóluma a térségnek. A főhős apja eltűnt, nem lehet tudni, hogy a második világháborúban esett-e el, vagy az ÁVH vitte el, mindenesetre „félig volt csak árva”. Ahol élt, a Józsefvárosban, nem véletlenül bújtak össze a házak a költői kép szerint, hiszen az emberek féltek. Az 1956-os történések zűrzavaros napjai is visszaköszönnek, miközben zajlik a magánélet; Kárpáthyék lánya randevúzik, és szerelemre lobban egy fiú iránt. Találkozásuk színhelyét azonban rövidesen bombatalálat éri, s a lánynak újra át kell élnie egy tragédiát, a srác elvesztését, s ahogy az apját, úgy a fiút sem tudni, mi sodorta el mellőle. Hirtelen snitt után nagyot ugrik időben a dal, Magyarországon toronyházak épülnek a szovjetek által szétlőttek helyére, ám a Kárpáthyék lánya már „kinn él Amerikába’ / Van autója és New Jerseyben háza”. A település kiválasztása nem véletlen, ez volt a 1956-os emigránsok egyik fő központja, még ma is sok magyar származású ember él ott. Persze a párválasztás is szimbolikus: nem egy magyarhoz ment férjhez a tengerentúlon, hanem egy franciához, a forradalmak nemzetének egyik sarjához. A rockvonal is beszüremkedik egy mondat erejéig, amikor kiderül, hogy két nagyfia közül az idősebbik egy újhullámos zenekar sztárja lett. Az egyik törésvonal mindenképpen itt húzódik meg a dalban: kiderül, hogy az anyagi jólét ellenére szíve mélyén nemigen érzi jól magát a bőrében a Kárpáthyék lánya, mert amikor csend borul a házra, régi szerelmét siratja. A keserédes valóság arcunkba csap az utolsó teljes versszakban, amikor kiderül, hogy a Kárpáthyék lánya már csak látogatóba jön Magyarországra, viszont ebben az is benne, van, hogy legalább már hazajöhet. Harminchárom Stefánia-szeletre is be tudja magát fizetni, mintegy pótcselekvésként, s emlékezve arra is, hogy egykor ebben a cukrászdában találkozott a szerelmével. A harminchárom azonban jelképes szám: 1956-os menekültjeink és halottaink hasonlóképp áldozatok voltak, ahogy az ennyi évet megélt Jézus is, a különbség „mindössze” az áldozat emberi és isteni mivoltában érhető tetten... / Violetta Tamási Rossi