Digitalizáció és hozzáférhetőség: a könyvtárak szerepe a tudás terjesztésében

Mind a közbeszédben, mind a tudományos diskurzusban évtizedek óta jelenlévő témát jelent a nyomtatott könyv halála, ezzel párhuzamosan az olvasási tevékenység hanyatlása, illetve ezek letéteményesének és fő zászlóvivőjének, a könyvtár intézményének helye és létjogosultsága.
Marshall McLuhan, a Gutenberg-galaxis halálát jövendölő könyve 1962-ben jelent meg, a könyv és a könyvtárak pedig azóta is élnek és virágoznak, hiába telt el több mint hatvan év. Az előadás a romlás és a keserű vég ilyenfajta mítoszát szeretné végre lerombolni, kimondva a nap mint nap tapintható valóságot: a könyvnek és a könyvtáraknak nincs és nem is lesz vége. Természetesen az információ közvetítési módjai, illetve annak hordozói erősen megváltoztak és átalakultak, ahogyan a könyvtárak szerepe is jelentősen módosult a tudás terjesztésében a könyvtári digitalizációnak köszönhetően.
A könyvtárak ugyanakkor olyan módon tudtak sikeresen megújulni az információs társadalom elmúlt évtizedeiben, hogy hagyományos szerepeik mit sem változtak, hiszen alapfeladatuk ma is ugyanaz, mint évezredek óta: az információk gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és szolgáltatása. Napjainkban számtalan új csatornán és kibővült eszközkészlettel tehetik mindezt. 2024-ben a könyvtárak bőven többet jelentenek, mint a könyvek tárházai, hiszen tartalmaikkal egyaránt jelen vannak a valós és a virtuális térben, tudományos, oktatási, szociális és szabadidős funkciójukkal szolgálva a társadalmi jólétet és az emberiség közös előrehaladását a tudás várának bevételében.


Az előadás megvalósulását az RRF-2.1.2-21-2022-00012 azonosítószámú, Komplex Digitális Modellváltás – intelligens fokozatváltás projekt támogatja. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében valósul meg.